A L A P S Z A B Á L Y

2014. 11. 08.

Alulírottak, mint az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesület tagjai jelen alapszabályt a Közgyűlés 2014.11.08. sorszámú határozatával elfogadott, amelyet a Szolnoki Törvényszék PK.62.526/1999/31. számú végzésével jogerőre emelt.

---

Az egyesület adatai

---

I. Az egyesület neve:  „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete

•    Az egyesület rövid neve:  ÓNME  Egyesület 
•    Az egyesület székhelye: 5000 Szolnok, Baross u. 51. I/1
•     Az egyesület működése: országos 
•    Alapítás ideje: 1999. Jogerős bírósági határozat száma, kelte: Pk. 62.526/1999/2, 1999.08.24.
•    Egyesület nyilvántartási száma:1594.  Nyilvántartó Bíróság: Szolnoki Törvényszék
•    Az egyesület cél szerinti besorolása: 13. szakmai, gazdasági érdek-képviseleti tevékenység (pl. munkavállalói érdekképviselet, szakmai érdekképviselet), 4. oktatási tevékenység (pl. ismeretterjesztés, támogatás)
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, s azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. Az egyesület jogállása

Az egyesület önálló jogi személy, képviseletére Nagy Jenőné (5000 Szolnok, Baross. u. 51. I/1.) elnök teljes jogkörrel, önállóan jogosult. 

 

 

---

II. Tagsági viszony

---

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik rendes tagként azok a belföldi és külföldi természetes, illetőleg – tiszteletbeli és pártoló tagként – azok a jogi személyek, és természetes személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit magukévá teszik. Az Egyesületi tagsági jogviszony írásbeli belépési nyilatkozattal jön létre, az egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
Az Egyesület tagsági formái:
a) rendes tagság (természetes személyek)
b) tiszteletbeli tagság (jogi személyek, természetes személyek)
c) pártoló tagság (jogi személyek, természetes személyek)
Az Egyesület rendes tagja az a nagykorú személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja és tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén
b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a közgyűlésen
c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatóak
d) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein
e) igénybe vehetik az Egyesület nyújtotta kedvezményeket
f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.     

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabályt , és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, ill. az Egyesület szerveinek határozatait.
b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és a tőlük elvárható módon segíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.
c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. A tagdíj éves összege 1.000.-ft/év.  A tagdíjat az elnökség által küldött csekken vagy az egyesület bankszámlaszámára kell megfizetni, a tárgyév március 31. napjáig. Amennyiben ezt a tag befizetni nem tudja, elmaradását az elnökség írásbeli felszólításának kézhezvételétől számított 15 napon belül megfelelően határidőben nem indokolja és be sem fizeti akkor e magatartásának következménye, hogy a fegyelmi vétség megállapítása nélkül is lehetséges a tag törlése az egyesületi tagjegyzékből. Azonban, a tagsági díj megfizetésének elmulasztása csak akkor eredményezheti a tagsági viszony megszűnését, ha a tagot megelőzően írásban a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel, megfelelő 15 napos határidő tűzésével felhívták a tagdíjhátraléka rendezésére és ennek nem tesz eleget. A tagsági jogviszony megszűnését az írásbeli tértivevényes levél eredménytelenségét követően a soron következő elnökségi ülésen és közgyűlésen is ki kell hirdetni és jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Az Egyesület tiszteletbeli tagja
 lehet – az Elnökség felkérése alapján- az a kiemelkedő oktatási, tudományos, művészeti  eredményeket elért külföldi, vagy belföldi természetes személy (szakember), vagy társaság aki/ami  az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja. A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület elnöksége tesz javaslatot a közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik. A tiszteletbeli tagságot oklevél tanúsítja.
A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak, tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A tiszteletbeli tag (társaság) képviselője útján veszt részt a közgyűlésen.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

Az Egyesület pártoló tagja
lehet az a jogi személy, ill. társadalmi  vagy gazdasági szervezet vagy természetes személy, aki, ill. amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres, folyamatos támogatására.
A pártoló tagok felvételéről az Egyesület Elnökségének előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.
A pártoló tag, ill. képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazat, tisztségre nem választható.

A tagsági viszony megszűnése:
a) a tag kilépésével, melyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A tagot - kilépését követően tekintettel arra, hogy a tagsági viszonyt bármikor korlátozás nélkül meg lehet szüntetni, ebből következőleg a tag kilépéséhez nem szükséges semmilyen szerv jóváhagyása vagy tudomásul vétele - a kilépő tagot a soron következő közgyűlésen automatikusan törlik a tagok névsorából, melyről az elnökség, értesítést küld a tagnak.
b) a tag kizárásával: a tagnak a jogszabályt,az egyesület alapszabályát,vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére- a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell.
c) a tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt az Elnökség törölheti. Lásd: egyesület rendes tagjainak kötelességei címszó c) pontja alapján.
 d) tag halálával . Ha az Egyesület tagja meghal az elnökség javaslata alapján a közgyűlés a volt tagról megemlékezvén megállapítja az egyesületi tagság megszűnését , melyet a közgyűlés  kihirdet
 e) Jogi személy pártoló tag esetén a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá pártoló tag természetes személy esetén , amennyiben -az Egyesület felé önként vállalt- az egyesület tevékenységének rendszeres folyamatos támogatásának nem tesz  eleget.
 f) az Egyesület megszűnésével        
g) A tagsági viszony egyesület általi felmondásával (ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti,és a tag nem felel meg a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja, a felmondásról a közgyűlés dönt.)
Az Egyesület  szerveit, ill. az Egyesület  tisztségviselőit az Egyesület tagjai közül választják. Az Egyesület elnöksége meghatározott feladatok ellátására más bizottságokat is létrehozhat.

---

III. Az Egyesület szervezete és tisztségviselői

---

1.    Az Egyesület szervei:
a) közgyűlés
b) elnökség
c) vezetőség
d) Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanácsa (ÓOTT)
e)szakmai vagy munka/program bizottságok 
f) ellenőrző bizottság elnöke + tagjai
Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök   b.) elnökhelyettes c) titkár, d) vezetőség tagjai, e) ÓOTT elnökségének tagjai   f)  ellenőrző bizottság elnöke + tagjai
1.a . Közgyűlés
A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok szavazati jogukat személyesen vagy képviselő útján- kivéve, ha jogszabály szerint jognyilatkozat csak személyesen tehető meg- gyakorolhatják, ill. vehetnek rész, a jogi személy tagok szavazati jogukat képviselőjük útján gyakorolhatják, ill. vehetnek részt. A szavazásra jogosult tagokat egy szavazat illeti meg. A Közgyűlés rendes és rendkívüli is lehet. Rendes közgyűlést az Egyesület évente egyszer köteles tartani. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatóak, amelyek a közgyűlést legalább 5 nappal megelőzőleg az elnökséghez írásban beérkezett.
A rendes Közgyűlés kötelező napirendi pontjai:
- évente megtárgyalja az Egyesület éves pénzügyi tervét,- ill. az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló és a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót, közhasznúsági mellékletet. Elnök beszámolója az éves munkáról, - az ellenőrző bizottság jelentése, - a közgyűlést legalább 5 nappal megelőzőleg az elnökséghez bejelentett indítványok tárgyalása, - ötévenként a tisztségviselők megválasztása. 
A meghívó szerinti napirendi kérdéseken kívül egyéb kérdések nem tárgyalhatóak.
Az elnökség köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni, ha a tagok legalább 2/3-a ezt írásban kéri, melyben megjelölik az összehívás okát és célját, vagy ha felügyeleti szerv, ill. a bíróság ezt előírja. A rendkívüli közgyűlés lebonyolítására a rendes közgyűlés szabályai az irányadók. A rendkívüli közgyűlést köteles az elnökség az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb 15 legfeljebb 30 napon belüli időpontra összehívni.
A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülést tart. A Közgyűlés üléseit az Egyesület elnöksége hívja össze írásbeli meghívó útján. Az összehívás akkor tekinthető szabályszerűnek, ha a tagok az ülésről legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés napirendjéről leírást kapnak. A közgyűlés ülései nyilvánosak .  
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak 50%+ 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés az eredeti napirendi pontokkal a kiírt időponttól számított 1 órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani és min. 1 óra, max.30 napon belül új közgyűlést kell összehívni, mely az eredeti napirendi pontok mellett határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül. A megismételt közgyűlés – tehát az eredetileg kiírt időponttól eltérő későbbi napon tartott közgyűlés - akkor határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták. Amennyiben pedig a megismételt közgyűlést,- tehát az eredetileg kiírt időponttól eltérő későbbi napon tartott közgyűlés - nem az eredeti közgyűlés napjára hívták össze a tagokat erről külön írásbeli meghívóban kell értesíteni, melynek tartalmaznia kell a megismételt közgyűlés tényét, helyét, idejét és az arra történő figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. 
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a közgyűlés számozott határozatait, és melyet a Közgyűlés elnöke, és a Közgyűlésen az elnök által felkért jegyzőkönyvvezető, és 2 tag hitelesít. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A jegyzőkönyvekből megállapíthatónak kell lenni a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők szám aránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a határozatok könyvét lefűzve, sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az egyesület elnökhelyettese látja el.
A Közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót, és a közhasznúsági jelentést, melyet 2/3-os minősített szavazattöbbséggel fogadnak el. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok 1/3-nak kezdeményezésére. A személyi kérdésekben a szavazás minden esetben nyílt szavazással történik.
A Közgyűlésen az Elnök elnököl.
Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
•    Alapszabály ill. az egyesület egyéb szabályzatainak megállapítása, jóváhagyása és módosítása . 
•    az Egyesület testületi szerveinek megválasztása: az Elnökséget, ellenőrző bizottságot, valamint az egyesület tisztségviselőit: Elnököt, elnökhelyettest, titkárt, ellenőrző bizottság tagjait,
•    Az egyesületi tisztségviselőinek visszahívása, 
•    Elnökség javaslata alapján dönt pártoló tagságra, tiszteletbeli tagságra jelöltekről, 
•    kizárási eljárás lefolytatása, döntés a tag kizárásáról, kihirdeti a törléséről, kilépéséről szóló határozatokat, és megállapítja a tag tagságának megszűnését,
•    határoz az elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben,
•    az éves költségvetés elfogadása,
•    előző évről szóló számviteli beszámoló, közhasznúsági melléklet elfogadása,
•    az ügyintéző és képviseleti szervek éves beszámolójának elfogadása,
•    az Egyesület másik egyesülettel való egyesülésének, az egyesület megszűnésének, és szétválásának elhatározása,
•    jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
•    az egyesület különböző szervei által hozott döntések ellen benyújtott kifogások elbírálása,
•    éves tagdíjak összegének elfogadása,
•    tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat,
•    döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.
A Közgyűlés évente köteles az éves beszámoló elkészítésével és jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. Az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági mellékletet elfogadásával egyidejűleg a tárgyévet követő május 31. napjáig a  Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik.
     A Közhasznúsági mellékletet tartalmazza:
•    a számviteli beszámolót,
•    a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
•    cél szerinti juttatások kimutatását,
•    a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatások mértékét,
•    a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások mértékét, ill. összegét,
•    közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 
Az Egyesület éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, ill. arról saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működésére, szolgáltatásai igénybevételének módjára vonatkozó információkat saját honlapján a www.ovodak.org.hu honlapon elektronikus tájékoztatás formájában hozza nyilvánosságra havi rendszerességgel, míg  a közhasznúsági mellékletét, és a beszámolói közlését szintén saját honlapján www.ovodak.org.hu.-n közzéteszi.
A határozati javaslatot szavazategyenlőség esetén elvetettnek kell tekinteni.
Megválasztott tisztségviselőnek azt kell tekinteni, aki a szavazatok több mint a felét megszerezte Amennyiben a jelöltek közül senki sem szerezte meg a szavazatok több mint a felét, akkor a tisztségre jelölt 2 legtöbb szavazatot kapott személy között újabb szavazást kell tartani. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.
Az Egyesület választott szervei, ill. annak tisztségviselői a közgyűlésnek felelősséggel tartoznak.
Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet:
a) aki cselekvőképes, aa.) legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és
b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
c) aki ca) magyar állampolgár, vagy cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.   

A döntéshozó szerv határozat meghozatalakor nem szavazhat:
a)akit, a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére 
másfajta előnyben részesít;   
b) akivel, a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki, ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy  alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.   

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet, más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője- nem lehet az egyesület  vezető tisztségviselője -  az a  személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője  volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
              a) amely, jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott 
              adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
              b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
              c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy  
              üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
              d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény 
               szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

1. b) Az Elnökség
Az Egyesület 3 főből álló elnökségét: az elnököt, elnökhelyettest, titkárt a közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai közül 5 éves időtartamra. Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatóak. Az Egyesület operatív irányítását látja el. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.
A döntéshozó szerv határozat meghozatalakor nem szavazhat:
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére  másfajta előnyben részesít;       
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.   
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
 A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet, más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, nem lehet az egyesület  vezető tisztségviselője -  az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetvezető tisztségviselője  volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig ,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott  adó- és vámtartozását nem egyenlítette,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
 c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.       
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az elnökség feladata: a közgyűlések közti időszakban a közgyűlések határozatainak végrehajtása és az Egyesület irányítása. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről.

Az elnökség hatáskörébe tartozik a két közgyűlés közti időszakban:
- az Egyesület tevékeny irányítása, közgyűlések összehívása, az egyesület alapszabályszerű, törvényes működésének biztosítása, közgyűlési határozatok végrehajtása és ezek ellenőrzése
- Az Egyesület céljainak, költségvetésének kidolgozása, meghatározása, az éves program meghatározása, éves beszámoló előkészítése, közhasznúsági melléklet előkészítése és ezek a közgyűlés elé terjesztése, éves tagdíj összegének megállapítása, egyesületi hozzájárulás, rendkívüli egyesületi hozzájárulás megállapítása, fizetési határidők megállapítása, az éves munkaterv meghatározása
•    Egyesület gazdálkodásának irányítása
•    szerződések megkötése 
•    az egyesület eredményes működési feltételeinek megteremtése
•    Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanácsa (Ó.O.T.T.) működésének teljes  felügyelete,
•    vezetőség teljes körű felügyelete, munkájának, tevékenységeinek meghatározása, 
•    szakmai vagy munka/program bizottságok létrehozása, tevékenységeinek meghatározása, megszüntetése, vezetőinek kinevezése, ill. felmentése, a létrehozott bizottságok teljes felügyelet,
•    előterjesztések előkészítése a közgyűlések napirendi pontjaihoz, előterjesztések készítése a közgyűlésre a tiszteletbeli tagság, pártoló tagság jelöltjeiről, egyéb javaslatok előkészítése a működés kapcsán, tagfelvétel megállapítása,
•    a tag kilépéséről értesítés küldése, döntés a fegyelmi határozattal kizárt tag kizárásáról, döntés a tag törléséről,
•    hatáskörébe tartozó ügyekben a fegyelmi jogkör gyakorlása,
•    szakmai vagy munka/program bizottságok és az OOTT, a vezetőség, valamint az Egyesület  közti munka összehangolása, az  önálló feladatainak, szabályzatainak, működésének jóváhagyása, 
•    minden olyan eljárás, mely nem tartozik más szerv kizárólagos hatáskörébe, és amelyet a közgyűlés az elnökség hatáskörébe utal.  
Az Elnökség az üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévente egyszer tartja. Az elnökségi ülések nyilvánosak.. Az elnökség üléseit az Elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok a legalább 8 nappal az elnökségi ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendjéről is leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon az elnökségi tagok közül 4 tag jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést változatlan napirendi pontokkal 3 nappal későbbi időpontra össze kell hívni. A határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén döntéshozatalra nem kerül sor. Ha az elnökség tagjai közül 3 fő a napirend (ok) és a cél megjelölésével írásban kéri az Elnökség köteles a rendkívüli elnökségi ülést az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra kitűzni. Az elnökség köteles a közgyűlésnek az éves munkájáról beszámolni. Az elnökség a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.  Az Elnökségi ülésről kötelesek jegyzőkönyvet felvenni, mely tartalmazza a számozott elnökségi határozatokat, melyet a jelenlévők mindegyike aláírni köteles. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet és a határozatok könyvét lefűzve, sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az egyesület elnökhelyettese látja el.
Az elnökségi tagság megszűnik: a mandátum lejártával, - lemondással, - visszahívással, - kizárással, - megszűnéssel. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéssel – a tagok legalább 2/3-a, vagy legalább 2 elnökségi tag indítványára – visszahívhatja az elnökség tagját, amennyiben felhívás ellenére is a tisztségével összefüggésben az Egyesület céljait veszélyeztető magatartást tanúsít.

1. c  Vezetőség:
Az Egyesület közgyűlése az Egyesület tagjai közül 10 tagú vezetőséget választ 4 éves időtartamra. A vezetőség tagjai tisztségükben újraválaszthatóak. Az Egyesület szakmai munkájának végrehajtását látják el, az egyesület elnökségének felügyelete mellett . A  vezetőség nem önálló jogi személy.
A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője- nem lehet az egyesület  vezető tisztségviselője -  az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője   volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
              a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott 
              adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
              b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
              c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy  
              üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
              d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény 
               szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.       
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A vezetőség feladata: a közgyűlések közti időszakban a közgyűlések határozatainak és az egyesület elnöksége által hozott határozatok végrehajtása. A vezetőség feladatait név szerinti, területi és feladat besorolás szerint  az alábbiakban végzi, a feladatokat az egyesület elnöksége határozza meg számukra, mely bővíthető, csökkenthető, ez esetben az alapszabály módosítást  igényel:

1. BEKESNÉ PORCZIÓ MARGIT
2. BÉKÉSINÉ KIMITI ÁGNES:
3. FAITH ÉVA
4. JARASOVICS LÁSZLÓNÉ:
5. KOVÁCSNÉ ELEK KATALIN:
6. KÓCSI SÁNDORNÉ
7. KÖVESDI GÁBORNÉ:
8.  Dr. GORDÁNNÉ OLÁH  MÁRTA:
9. RINKÓ ISTVÁNNÉ:
10. VARSÁNYINÉ KONDEK MÓNIKA:
A Vezetőség az üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévente egyszer tartja. A vezetőségi ülések nyilvánosak. A vezetőség üléseit az Egyesület Elnöke hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok a legalább 8 nappal a vezetőségi ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés napirendjéről is leírást kapnak. A vezetőségi  ülés határozatképes , ha azon a vezetőségi  tagok 50%+1fő  jelen  van . A határozatképtelenség miatt elhalasztott vezetőségi ülést változatlan napirendi pontokkal min.1 óra max.3 napos időpontra  össze kell hívni. A határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén döntéshozatalra nem kerül sor. Ha a vezetőség tagjai közül 2/3-a, vagy a felügyeleti szerv, vagy a bíróság napirend (ek) és a cél megjelölésével írásban kéri az Egyesület elnöke köteles a rendkívüli vezetőségi ülést az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra kitűzni. A vezetőség köteles a közgyűlésnek, valamint az Egyesület elnökségének az éves munkájáról beszámolni. A vezetőség a Közgyűlésnek és az Egyesület elnökségének is tartozik felelősséggel. A vezetőségi ülésről kötelesek jegyzőkönyvet felvenni, mely tartalmazza a számozott elnökségi határozatokat, melyet a jelenlévők mindegyike aláírni köteles. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet és a határozatok könyvét lefűzve, sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az egyesület elnökhelyettese látja el.
A vezetőségi tagság megszűnik: a mandátum lejártával, lemondással, visszahívással, kizárással és megszűnéssel.  A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéssel – a tagok legalább 2/3-a, vagy legalább 7 vezetőségi tag indítványára – visszahívhatja a vezetőség tagját, amennyiben felhívás ellenére is a tisztségével összefüggésben az Egyesület céljait veszélyeztető magatartást tanúsít.

1. d) Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanácsa (ÓOTT):

Óvodai Tehetségpontok, óvodai szakemberek, és az ÓNME Egyesület létrehozta 2010. 11. 06. napján Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanácsát.
Rövidített neve: (ÓOTT) A tanács az Egyesület keretében az Egyesület elnökségével szorosan együttműködő szakmai szerv. Címe: 5000 Szolnok, Baross u. 51.I.1.
Az ÓOTT nem önálló jogi személy.  Ügyrendjét az óvodai tehetségpontok állapították meg, a munkájának felügyeletét pedig az egyesület elnökségének jóváhagyásával végzi.
Az Ügyrend célja: hogy az egyesületen belül működő önálló tehetségsegítő tanács szuverén szakmai működését, gazdálkodását elkülönítetten biztosítsa.     

2.  Jogállása: nem jogi személy, Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete által biztosított, önálló, szakmai tanács.     

3. Összetétele, tagjai: óvodai tehetségpont, civil óvodai szervezet, óvodai intézmény, felsőoktatási intézmény, ahol óvodapedagógusokat képeznek, önkormányzati képviselő, aki az óvoda működtetésével foglalkozik, egyház, és magán személy, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, gazdasági szervezet, akik támogatásukkal segítik a tanács munkáját.   

4. A tagjainak jogai: a tanácsi tisztségekre választhat és választható, tanácskozási szavazási és indítványozási joggal részt vehet a munkacsoportokban, a tanács által szervezett rendezvényeken. A tisztségviselőktől szóban és írásban információkat, segítséget kérhet. Igénybe veheti a Tanács szolgáltatásait, a programok kiírása szerint.    

5. Tagok kötelességei: hogy legjobb tudása szerint közreműködjön a Tanács közös ügyeiben. Valamint az alapítók által, és az Egyesület elnöksége által kitűzött munkafolyamatokban részt vegyen az önkéntes munkában.   

6. A tanács ügyeit elnökség gyakorolja
Elnök (1fő)
elnökségi tagok ( 6 fő)
Az OOTT megválasztott képviselői:
Nagy Jenőné  elnök
Elnökségi tagok:
Gulyás Ferencné
Papp Lászlóné
Simon Imréné
Somodiné Kiss Terézia
Szabóné Balogh Ágota
 A OOTT hatásköre: országos szintű, amely kiterjed azokra a személyekre/társaságokra/intézményekre, akik szándéknyilatkozat formájában jelezték, hogy tagjai szeretnének lenni a tehetségsegítő tanácsnak.
7. A OOTT feladatköre:
•    Hazai tehetségpontok együttműködése az óvodai társadalom szemléletformálásban, a tehetségígéretek és tehetséges óvodapedagógusok felkutatásában.
•    Az óvodai tehetségpontok együttműködése a tehetség nevelés óvodai rendszerének kidolgozásában, óvodai gyakorlatának kiépítésében.
•    Tehetségígéretek, tehetségek azonosításban, fejlesztésében, szakmai feltételeinek javításában.
•    Az óvodai tehetségfejlesztés sokszínű módszertani kultúrájának kidolgozása, kiváló műhelyötletek terjesztése.
•    Az esélyteremtés, folyamatosság és átjárhatóság elvének értelmezése az óvodai életben, és gyakorlatának kigondolása.
•    A tehetségsegítők megbecsülésének érvényesítése a közoktatásban Óvodai tehetségtérkép elkészítése
Mindezek érdekében térségi tehetségnapok szervezése a fenti feladatok ellátása érdekében.
A tehetségtanács munkájának, szervezeteinek hatékony kialakítása.
7. Működési rendje:   
Az OOTT egy évben egy alkalommal, évenkénti tanácsgyűlést tart, ahol a tag képviselője vesz részt. Minden tagnak egy szavazata van. Ezen tanácsülést a tanács elnöke hívja össze írásos formába.  A tanácsülés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak 50%+ 1 fő jelen van. Ha a tanácsülést az eredeti napirendi pontokkal a kiírt időponttól számított 1 órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani és min. 1 óra, max.30 napon belül új közgyűlést kell összehívni, mely az eredeti napirendi pontok mellett határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül. A megismételt tanácsülés – tehát az eredetileg kiírt időponttól eltérő későbbi napon tartott tanácsülés - akkor határozatképes a megjelentek számára tekintet nélkül, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban tájékoztatták. Amennyiben pedig a megismételt tanácsülést – tehát az eredetileg kiírt időponttól eltérő későbbi napon tartott tanácsülést - nem az eredeti tanácsülés napjára hívták össze a tagokat erről külön írásbeli meghívóban kell értesíteni, melynek tartalmaznia kell a megismételt tanácsülés tényét, helyét, idejét és az arra történő figyelmeztetést, hogy a megismételt tanácsülés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes. 
A tanácsülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a tanácsülés számozott határozatait, és melyet a tanácsülés elnöke, és a tanácsülésen az elnök által felkért jegyzőkönyvvezető és 2 tag hitelesít. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A jegyzőkönyvekből megállapíthatónak kell lenni a döntések tatalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, (ha lehetséges személy.
A jegyzőkönyvet és a határozatok könyvét lefűzve, sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az egyesület elnökhelyettese látja el.
A tanácsülés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást rendelhet el a Tanácsülés az elnök előterjesztésére vagy a tagok 1/3-nak kezdeményezésére. A személyi kérdésekben a szavazás minden esetben nyílt szavazással történik.
A tanácsülésen az Elnök elnököl. Az egyszeri tanácsülésen mindenkor elfogadásra kerül a lezárt év szakmai és pénzügyi értékelése, beszámolók elfogadása, és az OOTT következő éves programjának meghatározása.  A tanács évközi működése e-mail-ek formájában folyamatos, dokumentált.
A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
  A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet, más közhasznú szervezetvezető tisztségviselője- nem lehet az egyesületvezető tisztségviselője - az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetvezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
              a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott 
              adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
              b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
              c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy  
              üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
              d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény 
               szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.       
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

1.e.) szakmai vagy munka/program bizottságok:

1) Az Egyesület szakmai munka- vagy programcsoportokat működtet. Ezek az Egyesület céljait, feladatait, megvalósító belső szervezetek.

2) A szakmai munka/ programcsoportok létrehozásáról az Elnökség dönt.

3) A szakma, munka/programcsoportot annak vezetője irányítja, akit az Elnökség kér fel. A rendelkezésére bocsátott pénzügyi kerettel gazdálkodhat.. Az egyesületet a csoport tevékenységének megfelelő témakörben képviseli.

4) A szakma, munka/programcsoportra az Egyesület alapszabályának előírásai vonatkoznak. Állásfoglalási, tevékenysége nem lehet ellentétes az Egyesület alapszabályával és vezető testületeinek határozataival.

5) Felügyeletét az Elnökség látja el, melynek rendszeresen beszámol tevékenységéről.

6) A szakma, munka/ programcsoport szervei:
    1. tagjai összességéből álló részközgyűlés
    2. a helyi csoport élén a elnökség  által felkért vezető áll.

7) Alapszabályt sértő tevékenység folytatása esetén az Elnökség a szakma, munka/programcsoport működését felfüggesztheti. Az elnökség határozata ellen 15 napon belül a Közgyűléshez lehet felebezni, melynek határozatáig a csoport nem fejthet ki tevékenységet.

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozat hozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
 A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet, más közhasznú szervezetvezető tisztségviselője- nem lehet az egyesületvezető tisztségviselője az a  személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott   adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
 c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzlet lezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.       
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

1. f) Ellenőrző Bizottság:
 Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az 50 millió  forintot, vagy ha a tagsága a 100 főt meghaladja a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv (ellenőrző bizottság) létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
Az ellenőrző bizottság 3 főből áll. Elnökből és 2 tagból. Tagjai a közgyűlés által 4 évi időtartamra választott személyek. Elnöke és tagjai a megbízatásuk ideje alatt az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. Az ellenőrző bizottság kizárólag a közgyűlésnek van alárendelve, annak tartozik felelősséggel, de az elnökség kérésére tapasztalatairól a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatást nyújt.
Az ellenőrzési bizottság ellenőrzésének tárgya az Egyesület működésével, gazdálkodásával kapcsolatos tevékenysége.
Az ellenőrzési bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, mely nem lehet ellentétes az Egyesület alapszabályával.
Az ellenőrzési bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről az Egyesület elnökségét tájékoztatja.
A bizottság szükség szerint szaktanácsadókat eseti szakértőket vagy egyesületi tagokat is bevonhat a munkájába.
•    A bizottság tagjai a feladataik ellátása során egyenlő jogok és kötelezettségek illetnek meg. A bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, melynek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe, és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
•    A bizottság tagja a közhasznú szervezetvezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, ill. részt vesz, ha az alapszabály így rendelkezik.
Az ellenőrzési bizottság az ellenőrzés megkezdéséről tájékoztatni köteles az egyesület elnökét, az ellenőrzés során a bizottság a gazdasági-pénzügyi törvények, ill. a belső szabályzatok szerint jár el.
•    Köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosabb esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy a következményeinek elhárítása, ill. enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szervdöntését teszi szükségessé.
•    Vagy pedig a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
•    Az intézkedésre jogosult vezető szervet az ellenőrző bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül- össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte után a vezető szerv összehívására az ellenőrzési bizottság is jogosult.
•    Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
•    A bizottság tagjai tiszteletdíjban, ill. költségtérítésben részesülhetnek. Megbízatásukat az elfogadó nyilatkozat értelmében vállalják.
A bizottság szükség szerint, de egy évben legalább 2 alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. A bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről azonban sorszámozott jegyzőkönyvet kell készíteni, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jkv. Vezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat, azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni , hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a bizottság ülésén a résztvevő tagok kötelesek aláírni. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet és a határozatok könyvét lefűzve, sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni.
Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja ill. könyvvizsgálója az a személy aki
a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója
A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv  határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezetvezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetvezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott  adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
 b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.     
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Egyesület tisztségviselői:
a) elnök   b) elnökhelyettes c) titkár,  f)  ellenőrző bizottság elnöke + tagjai.  A tisztségviselőket a Közgyűlés választja. A tisztségviselők újraválaszthatók.
A tisztségviselőkkel szembeni követelmények és kizáró okok:
Tisztségviselők az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- Ha a tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
- A tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.   
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személyvezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a tisztségviselői tevékenységtől.
Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség   
A tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
 A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
 A tisztségviselők felelőssége   
A tisztségviselők az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
A tisztségviselői megbízatás megszűnése:
Megszűnik a tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a tisztségviselők cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
 A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéssel – a tagok legalább 2/3-a, vagy legalább 2 elnökségi tag indítványára – visszahívhatja az elnökség tagját, amennyiben felhívás ellenére is a tisztségével összefüggésben az Egyesület céljait veszélyeztető magatartást tanúsít.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A képviselő neve: Nagy Jenőné (anyja neve: Szabó Emília), elnök
Lakóhelye: 5000 Szolnok, Baross u. 51. I./1.
Képviseleti joga gyakorlásának módja: önálló,
Képviseleti joga terjedelme: általános
A megbízás időtartama: 5 év
A megbízás megszűnésének időpontja: 2019. november 8.
Az Elnök megbízatása a megválasztás napjától számított 5 évre szól. Az Egyesület legfőbb tisztségviselője.

Az elnök feladata:
•    Az Egyesület képviselet, az elnökségi ülések összehívása, levezetése, a közgyűlés összehívása és levezetése, vezetőségi ülések összehívása, levezetése. Az egyesület szakmai munkájának teljes körű irányítása, felügyelete
•    konferenciák, rendezvények, szakmai programjainak összeállítása, szervezése,
•    közgyűlésről felvett jegyzőkönyvek hitelesítésére felkérés,
•    Egyesület működésének, gazdálkodásának irányítása,
•    az egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása,
•    Utalványozási jog gyakorlása bármelyik elnökségi taggal együttesen,
•    Az alapszabály, a közgyűlés, és az elnökség által hozott határozatok végrehajtásának szervezése és koordinálása,
•    fegyelmi eljárás indításának indítványozása,
•    a hírközlő szervek tájékoztatása a közgyűlés, egyesület munkájáról,
•    mindazon feladatok ellátás, melyet a jogszabályok az alapszabály, és a közgyűlés vagy az elnökség, vezetőség a hatáskörébe utal.
b.) A képviselő neve: Papp Lászlóné (anyja neve: Varga Irén), elnökhelyettes
Lakóhelye: 4150 Püspökladány, Toldi u. 26.
Képviseleti joga gyakorlásának módja: a titkárral együttes
Képviseleti joga terjedelme: különös, a bankszámla feletti rendelkezésre terjed ki
A megbízás időtartama: 5 év
A megbízás megszűnésének időpontja: 2019. november 8.
Elnökhelyettes:    
A megbízatása a megválasztás napjától számított 5 évre szól. Az Egyesület második számú tisztségviselője.
A feladatai:
•    az Elnök konzulenseként működik,
•    az elnök akadályoztatása esetén végzi az elnök feladatait meghatalmazás alapján,
•    az elnök távollétében az Elnökségi ülések levezetése,
•    tájékoztatja a tagokat az egyesület munkájáról,
•    előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan vezeti.
A képviselő neve: Somodiné Kiss Terézia (anyja neve: Madarász Teréz), titkár
Lakóhelye: 2000 Szentendre, Rózsa köz 5/6.
Képviseleti joga gyakorlásának módja: az elnökhelyettessel együttes
Képviseleti joga terjedelme: különös, a bankszámla feletti rendelkezésre terjed ki
A megbízás időtartama: 5 év
A megbízás megszűnésének időpontja: 2019. november 8.
c) Titkár: A megbízatása a megválasztás napjától számított 5 évre szól. 
Feladata:
Tevékenyen segíti az elnök és elnökhelyettes munkáját, végzi mindazon feladatokat, amelyeket az elnökség vagy a közgyűlés a feladat és hatáskörébe utal.
f) Az ellenőrzési bizottság elnöke + 2 tagja  : lsd. részletesen az 1.f.  pont szerint  .

---

IV. Fegyelmi ügyek

---

Az egyesület tagjait érintő fegyelmi ügyekben a fegyelmi jogkört az elnökség gyakorolja. Az elnökség végez vizsgálatot és hoz döntést.
Az elnökség vagy a Ellenőrző  Bizottság tagját érintő fegyelmi ügyben a Közgyűlés jogosult vizsgálatot elrendelni és döntést hozni.

---

V. Az egyesület gazdálkodása

---

1) Az egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.
2) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület alapítói, tagjai - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
3) Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - közhasznú szervezet esetében, ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
4) Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
5)Az egyesület
a) alapcél szerinti (közhasznú), és
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.
6) Az egyesület vagyonát a 3.) szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenységeredménye is gyarapíthatja.
7) Az egyesület bevételei:
a) egyesület esetében éves tagdíj, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg
a.a.) egyesületi hozzájárulás, rendkívüli egyesületi hozzájárulás, melyet az egyesület elnöksége határoz meg,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
8.) Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és
az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
9) Az egyesület bevételeit a 7. bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait
(kiadásait) a 8. bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja
nyilván.
10) Az egyesület 8.  bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait)
alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.
11) Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a
tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe .Az egyesület  javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
12) a.)Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók,
illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
b) Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli
meghatalmazása alapján végezhető.
13) Az egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv
szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
14) a. A közhasznú szervezet-egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
b) A közhasznú szervezet az egyesület  a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
15. a) A közhasznú szervezet az egyesület bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
b) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
16.a) A közhasznú szervezet az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. b.) A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
17) A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie,
amelyet a legfőbb szerv - ha ilyet létrehoztak - a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.
18. a) A közhasznú szervezet az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.
b) A közhasznú szervezet az egyesület beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.
19.a) Az egyesület  köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint
közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék
megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év
mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező
könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a
beszámolót felülvizsgálta.
b)  Az egyesület  az  a.) bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági
nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.
c) A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági
nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
d) Az egyesület saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon (www.ovoda.org.hu) történő elhelyezésére is. Az egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
e.) Ha az egyesület a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos a. b. c. d. bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.
f.) Az egyesület a beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
20)   Az Egyesület pénzeszközeit pénzintézettel kötött szerződés alapján számlán is kezeli. Az Egyesület OTB BANK NYRT- nél vezetett 11745004-20075691 bankszámlája felett a rendelkezési jogot Nagy Jenőné elnök önállóan, akadályoztatás esetén: Somodiné Kiss Terézia titkár és Papp Lászlóné elnökhelyettes ketten együtt gyakorolják. A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetőek. Az egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért az elnök  felelős. Az egyesület pénzeszközeit házipénztárban is kezeli, melynek vezetéséről, ill. a házipénztár vezetéséről az egyesület ún. pénzkezelési szabályzata rendelkezik.
20/A: Egyesület vagyona lehet:
- készpénz (bankbetét és folyószámlán lévő összeg) készpénzre szóló követelés
- értékpapír
- ingatlan és egyéb ingó vagyon
- vagyoni értékű jog

---

VI. Az egyesület megszünése

---

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Az egyesület megszűnhet: átalakulással, egyesüléssel, szétválással és jogutód nélküli megszűnéssel.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.           
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

---

 VII. Az egyesület felügyelete

---

 Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. Az egyesület megszűnhet: átalakulással, egyesüléssel, szétválással és jogutód nélküli megszűnéssel.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.            
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
 

---

VIII. Vegyes és zárórendelkedések

---

1) Az egyesület a közgyűlés, elnökség,vezetőség, OOTT,  ellenőrző bizottság,  üléseiről minden esetben jegyzőkönyvet és nyilvántartást készít, melyből megállapítható, döntéseinek tartalma , időpontja, hatálya ill. a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is). A jegyzőkönyveket és a nyilvántartásokat,mint határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot lefűzve, sorszámozva kell az egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az egyesület elnökhelyettese látja el.
2) A közgyűlés, elnökség, vezetőség, OOTT ellenőrző bizottság döntéseit (határozatok könyvét) a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon- közölni köteles az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén kifüggeszti és az egyesület honlapján www.ovodak.org.hu is közzéteszi.
3) Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az egyesület székhelyén – az egyesület képviselőjével előre egyeztetett időpontban- bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatokat készíthet. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
4) A jogi személy tagja, a jogi személyvezető tisztségviselője és ellenőrző bizottság tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indíthat   
5) Záradék: Az egyesület közgyűlése a jelen módosított egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát Közgyűlés 2014. 05.24. napján a Közgyűlés 2014/6. számú közgyűlési határozatával egyhangúan elfogadta. A változások dőlt TAHOMA betűvel jelölve. Okai, és részletezése külön íven szövegezve.
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a 2011.évi CLXXV tv, a 2011. évi CLXXXI tv, a számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény, a 350/2011. (XII.30) KM rendelete, a 342/2011 (XII.29) KM rendelet 5. pontja, és további hatályos vonatkozó törvények az irányadóak.
Budapest, 2014.11.08.
                                                                                        Nagy Jenőné
                                                                                                     Nagy Jenőné elnök
 

Tanúk:

Név: NÉMETH MENYHÉRTNÉ  Lakcím:Szolnok Thököly u. 20. Aláírás:Németh Menyhértné


Név: HORVÁTH IMRE Lakcím: Szolnok, Baross u.18/A Aláírás: Horváth Imre

Záradék: Az egyesület közgyűlése a jelen módosított egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát Közgyűlés 2014.11.08. napján a Közgyűlés határozatával egyhangúan elfogadta.

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a 2011.évi CLXXV tv, a 2011.évi CLXXXI tv, a számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény, a 350/2011 (XII.30) KM rendelet, a 342/201.1(XII.29)KM rendelet 5. pontja  és további hatályos vonatkozó törvények az irányadóak.

Budapest, 2014.11.08.
                                                                               
                                                                                         Nagy Jenőné elnök


Tanúk:

Név: Németh Menyhértné Lakcím:5000 Szolnok, Thököly u 20.

Aláírás:Németh Menyhértné

Név: Horváth Imre Lakcím:5000 Szolnok, Baross út 18/A       

Aláírás: Horváth Imre


 

---