A kutatásunk hipotézise igen sok kérdést fogalmazott meg, melyre igyekeztünk mért adatokkal válaszolni. Fõ kérdésünket a dolgozat címében vetettük föl. Vajon az „Óvodai nevelés a mûvészetek eszközeivel” címû alternatív programnak van-e létjogosultsága az óvodai nevelésben? Tulajdonképpen milyen hatással van a gyakorlati óvodai életre?
Az elvégzett vizsgálatok eredményeinek elemzésével a következõ konklúziókat tudtuk levonni.

1. A két választott program összehasonlításának tapasztalatai

Az „Óvodai nevelés a mûvészetek eszközeivel” alternatív programot összevetettük a Tevékenységközpontú óvodai minõsített programmal. Az összehasonlító elemzés a mûvészeti területeket vette nagyító alá. A részletes tartalomelemzés lehetõvé tette, hogy a program szövegének minden komponensét megvizsgáljuk. A kéthasábos szerkesztési forma szemléletesen bemutatta a tartalmak közötti különbségeket. Összességében elmondhatjuk, hogy a mûvészeti program fejezetei, a tantervelméleti struktúra szerint, konkrét célokat, feladatokat, pontos tartalmi elemeket, tanulási formákat, minden mûvészeti területen igen sok sajátosságot tartalmaznak. Továbbá meghatározza a fejlõdés várható jellemzõit, hogy az alkalmazó tudja, melyek azok az értékek, amelyek a fejlesztés során, mint hozzáadott értékek, megjelenhetnek. A Tevékenységközpontú Óvodai Program csak feladatokat határoz meg, s rábízza az alkalmazóra, hogy milyen célokkal, milyen tartalommal, milyen tanulási formát választva szervezi meg a mindennapi óvodai életet. A program egyik mûvészeti területen sem határozza meg az elérhetõ kimenetet. Összességében kijelenthetjük hogy teljes szabadkezet ad az adaptáló óvodáknak. Ez nagyon szimpatikus a közoktatásban, hiszen 1985-tõl minden szakmai értékelés kihalt az intézményekben, a megyei önkormányzatokban és az ágazati irányításban is. Minden intézmény megszokta, hogy mindent maguk döntenek el. Ez az idõszak soha nem látott anarchiát okozott a közoktatásban. Nem véletlen vált olyan alacsony szintûvé a gyermekek alapképességeinek fejlettségi mutatója, mint amit az OECD PISA felmérésének eredményei tükröznek. Úgy tûnik, hogy hiába kapnak a közoktatási intézmények nagy szabadságot, nem tudnak megfelelõen élni vele, emiatt nem tudnak eredményesen dolgozni. Meggyõzõdésünk, hogy sok segítségre van szükségük ahhoz, hogy eredményeket hozó új elképzelések bontakozhassanak ki az intézményekben. Új utak, új tanulási formák, új mérési lehetõségek kellenek, hogy az eredménytelen módszereinket, elavult tanulási eszközeinket megújítsuk. A vizsgálatban is sok óvónõ megfogalmazta, hogy: „én már nem tudok megváltozni, 20 éve ugyanúgy csinálok mindent, ha eddig jó volt, most már a maradék utolsó tíz évemben nem változtatok semmin.”

A mûvészeti program sok újat hozott, hogy igazi innovációra késztesse az adaptáló óvodákat. A vizsgálatainkkal azt szeretnénk kimutatni, hogy differenciálódnak-e az eredmények a két különbözõ programmal dolgozó óvodában. Nézzük meg elõször a gyermekek képességeinek alakulását!

2. A gyermekek képességeinek alakulása a két különbözõ programban

A gyermekek képességének alakulását három területen figyeltük meg. Elsõként teljesítmény vizsgálatot végeztünk a nevelési folyamatban, hogy megtudjuk, vajon a gyermekek a tanult verseket képesek-e önállóan elmondani, vagyis milyen eredményt mutat a gyermekek verstanítása? Ezt a vizsgálatot azért vettük be a kutatásunkba, mert a mûvészeti program új formai elemeket ajánl a verstanításhoz, és kíváncsiak voltunk arra, hogy a megváltoztatott módszertani ajánlás hoz-e számottevõ különbséget.
A válaszunk: igen. Az adatok alapján kijelenthetjük, hogy a mûvészeti óvodák markáns, stabil gyakorlata eredményesebb fejlesztést tükröz. Az egyéni verstanulás, a versek tanításához használt „Én már tudom a verset” rajzos projektrendszerû diagnosztika, kellõ motivációt biztosít a gyermekeknek az eredményes tanuláshoz.

A második megfigyelésünk is a nevelési folyamatban zajlott. Az óvónõk egyhetes megfigyelést végeztek a gyermekek spontán zenei kezdeményezéseinek regisztrálása érdekében. Ezzel a mérési módszerrel információt kaptunk a gyermekek, gyermekcsoportok zenei motiváltságáról, éneklési kedvérõl.
A vizsgálatunk eredménye azt mutatta, hogy a mûvészeti programmal dolgozó óvodákban a gyermekek spontán kezdeményezései délelõtt és délután egyaránt megfigyelhetõk voltak. A mintában szereplõ óvodák – ha nem is teljesen meggyõzõen, de igazolták azt a tézisünket, hogy ahol a zenei nevelés a fejlesztésben kiemelt szerepet kap, ott a gyermekek játékában visszatükrözõdik az átélt zenei élmény. A felmérésünk még azt is igazolta, hogy azok az óvónõk, akik nagyon szeretik az ének-zenei nevelést, ugyanolyan eredményességgel tudnak fejleszteni, mint akiknek a programjában ezek az értékek kiemelten szerepelnek.
A mûvészeti program egyik alappillére a gyermekek alkotó gondolkodásának megerõsítése. Ezért olyan megfigyelést is terveztünk, mely visszajelzést ad a gyermekek alkotó képességének alakulásáról. E vizsgálatot egy rajzos irányított tevékenységben végeztük el. A képkonstrukciós teszt nagyon jó eredményt hozott. A mûvészeti óvodákban a gyermekek igen sok eredeti ötletet találtak ki, és lényegesen kevesebb volt azon gyermekek száma, akik nem tudták megoldani a feladatot.
Összegezve e három vizsgálat eredménye olyan differenciákat mutatott, amely alapján kijelenthetjük, hogy a mintában szereplõ óvodák nevelési eredményeiben számottevõ különbségek vannak a mûvészeti és a kontrollóvodák között. Voltak viszont olyan részeredmények is, melyekben egy-egy kontrollóvoda jobb eredményt ért el, mint a mûvészeti óvoda. Ezekben az esetekben a vizsgált téma érdeklõdési területe volt az óvónõknek. Ilyen volt például a spontán zenei kezdeményezésekben a püspökladányi Árpád Úti Óvoda.

3. Módszerváltások az eredményes munkavégzés érdekében

A mûvészeti program számos új megoldást vezet be a mûvészeti területen a régi gyakorlat megreformálása érdekében. Az eredmények arra biztatnak bennünket, hogy ezek megnyitják az utat az eredményesebb neveléshez. Ilyen például a dokumentum vizsgálat eredménye. Nem szükséges az óvodában halmozni a megtanítandó verseket. Éljünk Kazinczy gondolatával: „Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok.” Magunk gondolatával élve: keveset tervezzünk, és alapos fejlesztést végezzünk! Helyezzünk hangsúlyt az egyéni fejlesztésre!
A mûvészeti program ének, zenei ajánlása között szerepel a zenei képességfejlesztés mikrocsoportos tanulási formájának bevezetése. Ez a tanulási forma egyszerre hat gyermek fejlesztését ajánlja, amellyel a program – differenciálás révén – az eredményesség és hatékonyság növekedését várja.
A rajz, mintázás, kézimunka területén a program által javasolt tanulási formák minden mûvészeti óvodában elterjedtek. A grafikonos összesítés szemléletes bemutatja azt is, hogy tudatosan tervezik a technika- és témajavaslatokat, míg a kontrollóvodáknál aránytévesztéseket érzékeltünk.