Óvodai művészeti alternatív program negyedik kiadásának bemutatása

Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív Óvodapedagógiai program IV. kiadását, a köznevelési törvény, és azok rendeletei alapján 2017 novemberében az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyta. Így már az óvodáknak is van érvényes, minősített alternatív óvodapedagógiai programja hazánkban.

Ez a jóváhagyott program nem csak a programmal dolgozó óvodáké, hanem arra is hívatott, hogy bárkinek segítségére legyen, ha fejleszteni szeretné a pedagógiai programját, pedagógiai gyakorlatát. Ez egy olyan szakirodalom, melyet érdemes használni, hogy minél tudatosabban rendszerbe tudják foglalni a nevelőtestületek mindazt, amilyen értéket képviselnek, amilyen gyermekeket szeretnének nevelni az óvodájukban.

Az olvasó elsőként megszemlélheti, hogy egy pedagógiai programot milyen egységessé lehet tenni az azonos szerkezeti felépítésével, milyen hasznos lehet ez az átláthatóság a tájékozódás érdekében. Az áttekinthetőség, különösen egy pedagógiai program esetében elengedhetetlen, mert azt, az óvoda óvodapedagógusai, bibliaként kezelik.

Az olvasó megismerheti a művészeti program pedagógiai hitvallását, nevelésének meghatározó nevelésfilozófiáját, és azokat a magyar és nemzetközi elméleti és kutató szakembereket, akiknek a munkája alapján ez az érzelemgazdag, bátorító, művészetek eszközeit felhasználó, „csak tiszta forrásból” táplálkozó pedagógiai nézetrendszer és gyakorlat megszületett.

A cél- és feladatrendszere, amely a megvalósító óvodapedagógusnak szól, mindenütt hangsúlyosan kiemeli a fő célokból, fő feladatokból levezetett részcélokat, részfeladatokat. Az az óvodapedagógus képes kiváló nevelőmunkát végezni, aki tisztán látja az óvoda nevelési célrendszerét, ismeri a programja neveléselméletét, és azzal konzekvensen határozza meg a program valamennyi tartalmát.

A program rendszerábrája sajátos, de minden olyan elemet tartalmaz, amelyet a köznevelési törvény és az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja elvár. Értelmezve az ábrát, egyértelművé válnak a programon belüli viszonyai: hogyan segíti a célok megvalósulását az, ha meghatározzuk nevelésünk fő feladatait, nevelésünk kereteit. Láthatóvá válik, hogy mik a tevékenységek keretei, milyen tevékenységek valósulnak meg nevelésünk során, mit értünk a kiemelt differenciált fejlesztésen, és rögzítve van az is, hogy milyen széleskörű kapcsolatrendszert kell működtetnünk ahhoz, hogy minél több gyermekre jellemző legyen, hogy elérte a kívánt fejlettségi szintet az óvodáskor végére.

Az alternatív program a nevelés kereteként, programspecifikumokkal gazdagítva határozza meg a nevelés feladatait. Az egészséges életmód alakítása a gyermekek testi-lelki szükségleteinek biztosítását, igényes gondozását, szabad mozgásának fokozását, kielégítését, a gyermekek egészségének védelmét, edzettségének biztosítását foglalja magában. Fontos hangsúlyt fektet a program a gyermekek fejlődéséhez szükséges, esztétikus környezet megteremtésére, a környezettudatos magatartás megalapozására. Speciális óvodakép jellemzi a művészeti óvodákat. Többféle funkciós terek segítik a párhuzamos tevékenységek megvalósulását, külön terek „kuckók” kialakítására kerül sor a művészeti tevékenységek végzéséhez: mesesarok, zenekuckó, rajzos tér. Az öltözőkben elhelyezett táblákon tájékozódhatnak a szülők a program rendszeréről, a bátorító nevelés elveiről, az óvodai, állandó viselkedési szokásokról. Itt olvashatják a nevelési tervet, az évszaki tevékenységi tervet, és a fontos tájékoztatásokat. Egy művészeti óvodába belépőt harmónia fogad, mely megjelenik a terek kialakításában, a színekben, az anyagok harmóniájában, a terek díszítésében. A pedagógusok által kialakított „Ovigalériában” évszakonként egy –egy helyi művész vagy mester alkotásai kerülnek kiállításra. Negyedévente „Ovikoncert” szervezésével járulnak hozzá az óvodapedagógusok a gyermekek lelki, harmónikus fejlődéséhez, a gyermek és a művészetek közötti kapcsolat erősítéséhez.

A programban az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok alakítása is tartalmaz speciális elemeket. Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a gyermekek befogadásától az óvodáskor végéig kiemelt feladata a pedagógusoknak. A gyermekek befogadását az „Engedjétek, hogy szeressünk benneteket” program könnyíti meg. A személyes percek biztosítása, az óvodai jelük esztétikus képe, és a hozzá tartozó mondóka, vers vagy kis ének, a „Megérkeztem” tábla, a csoportok szeretetbábja, jelkép és szimbólum rendszere mind a gyermekek biztonságérzetét növeli, és segíti őket a felnőttek, a társak és az óvodai élet elfogadásában. Később a saját „kincsesládájuk” is biztosítja az otthonosság érzését, mert azokban csak a saját kis kincseiket tarthatják a gyerekek. A felnőttekkel közös játékok, a gazdag, tevékenykedtető óvodai élet előre viszi a családias légkör kialakulását, ahol a gyermek és a felnőtt is természetes módon él az óvoda nagy közösségében, ahol mindenkit ismer. A program alapján az óvodákban úgy élik meg az ünnepeket, hogy azok nem a betanított szerepek előadásából állnak, hanem az ünnephez illő jelképek, szimbólumok, élmények megjelenéséből úgy, hogy mély érzelmeket váltsanak ki a gyermekekből.

A program részletesen kitér a felnőtt - gyermek kapcsolatára. A bátorító neveléshez szükséges alapelveket fogalmaz meg, melyek segítik a pozitív érzelmi kapcsolatok kialakulását, az érzelmekre épülő kapcsolatok megtartását, erősítését. Megtalálható a programban a Nagy Jenőné által összeállított „Száz út egy gyermek megerősítéséhez, elismeréséhez, bátorításához” gyűjtemény, ami a sztereotíp értékelések kiváltását szorgalmazza az árnyaltabb, egyénre szabott értékeléssel.

A tevékenységek kereteit a program a néphagyományőrzésben, a néphagyományokhoz köthető jeles napokban, a művészeti jeles napokban és a hagyományos ünnepekben, rendezvényekben határozza meg. Napjainkban fontos feladata az óvodának – az Óvodai nevelés országos alapprogramjának szellemében – az értékorientált közösségi nevelés, a nemzeti identitás tudat átörökítése, a keresztyén kulturális értékek megismertetése, a szülőföldünkhöz, a családhoz való kapcsolat erősítése. Ha nevelésünk kereteként alkalmazzuk a néphagyományok megélését, ha „tiszta forrásból” merített művészeti élményekkel örvendeztetjük meg óvodásainkat nap mint nap, kiválóan hozzásegíthetjük őket ahhoz, hogy különbséget tudjanak tenni a jó és a rossz, a csúnya és a szép, és a nagyok megláthassák az igaz és hamis közötti különbségeket. Nagyobb korukban biztosabban könnyebben eligazodnak a világból feléjük áradó hatásokban, ha óvodai nevelésünk során sikerül nyomot hagynunk kis lelkükben, könnyebben megtalálják majd az igazi értékeket.

A tevékenységeinek leírása tartalmazza a tevékenységek célját, az óvodapedagógus feladatait, a tevékenységek program specifikumait. Korcsoportonként ajánlással él a program szerzője a tevékenységek tartalmának, a feltételek megteremtésének tervezéséhez, a tevékenységek gazdagításához a művészetek eszközeivel, és az 5-6-7 évesek gyermekek tehetség gondozásához is. Valamennyi tevékenység tartalmazza a sajátos módszereket. Kezdő óvodapedagógusoknak is nagy segítség a programnak ez a fejezete. Biztonságban érezhetik magukat, ha megtanulják a célokat, a program specifikumokat, és adottságaiknak, élményeiknek megfelelően saját csoportjukra alakítják a tevékenységek tartalmát.

A program korszerűségét jelzi, hogy átdolgozott formában jelennek meg a tevékenységek tanulási formái. Kiváló differenciált munkaformákat vezet be, hogy a gyermekek sokkal több lehetőséget kapjanak az egyéni képességfejlesztésükhöz. A célunkhoz, és a feladatunkhoz igazodva történhet a fejlesztés egyéni, páros, kiscsoportos, mikrocsoportos és együttes, közös formában. Még ma is nagyon sok óvoda nehezen barátkozik meg a mikrocsoportos tanulási lehetőséggel. Mi, akik már két évtizede a művészeti programmal dolgozunk, tapasztalatból tudjuk, hogy mennyivel hatékonyabb pl. élményszerző sétára menni egy egy környezeti téma során. Ilyekor minden gyermeknek lehetősége nyílik kérdezni, saját élményeit elmesélni. A zenei képességfejlesztés is sokkal eredményesebb úgy, hogy csak 5-6 gyermekkel ülünk körbe a zenei térben. Ilyenkor a közvetlen segítésre is lehetőség van, hiszen az óvónőhöz „kartávolságon” belül vannak a gyermekek.

Minden tevékenységformába beépítve fogalmazódnak meg a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztési lehetőségei. Tudjuk, hogy nagyon fontos az anyanyelvi nevelés, a családon kívül az óvodának is nagyon fontos szerepe van abban, hogy csökkenjen a beszédhibás gyermekek száma, hogy megtanulják gyönyörű anyanyelvünk szófordulatait, rögzült szókapcsolatait, ismerjék a szólásokat, közmondásokat. Óvodáinkban a naponkénti népmesék hallgatása, a projektekhez és más nevelési területekhez komplex módon hozzárendelt irodalmi élmény, a felnőttek mintaadása eredményeképpen a művészeti programban nevelkedett gyermekek nyelvi képességei az átlagostól jobban fejlődhetnek.

Külön fejezet szól a kiemelt differenciált fejlesztésekről: egyéni fejlesztés a társadalmi leszakadás megakadályozása érdekében, és tehetséggondozás az átlagon felüli adottságok fejlesztése érdekében. Ezek a programban kulcsfolyamatként jelennek meg, és rendszerszerűen működtethetők a törvényi előírásoknak megfelelően. Sok óvodapedagógus végzi a felzárkóztató, esélyegyenlőséget segítő fejlesztéseket.

A programszerzőnk elméleti kidolgozója a kora gyermekkori tehetséggondozás rendszerének. Irányításával 21 magyarországi óvoda vett részt egy kutatásban, melynek eredményeként Magyarországon egyre több óvoda próbálkozik az óvodásgyermekek tudatos tehetséggondozásával. Művészeti óvodáinkban már 8 éves tapasztalat bizonyítja a kora gyermekkori tehetséggondozás létjogosultságát. Nagy Jenőné ebben a negyedik kiadásba emelte be ezt az innovációt a nevelés rendszerébe. Aki értőn tanulmányozza a kiadványt, ráérezhet arra, milyen természetes módon nyújthatunk még többet gyermekeinknek az által, ha a maguk legjobb adottságait fejlesztjük 5 éves koruk után tehetséggondozó műhelyeinkben. Ezt a munkánkat nagyban segíti két, korábban megjelent kiadvány: Nagy Jenőné: Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata, valamint a Nagy Jenőné szerkesztésében, a „Hogyan gondozzuk a zenei tehetségígéreteket az óvodában” című módszertani könyv.

Ha tovább lapozza a programot az olvasó láthatóvá válik, hogy az elmúlt évtizedekben milyen sokszínű és széleskörű kapcsolatrendszer alakult ki a program köré a szerző Nagy Jenőné, az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete, a program bázisóvodái, modellóvodái, és a programot alkalmazó óvodapedagógusok segítségével.

Az alternatív programban olvashatunk a program erőforrásairól, a szakmai fejlesztését segítő egyesület tevékenységéről. A programot alkalmazó óvodapedagógusok szoros kötelékben állnak egymással. Folyamatosan biztosítják az egyesület konferenciái, programjai a tagok szakmai fejlődését elméleti szakemberek és gyakorló óvodapedagógusok közreműködésével.

A program szerzője egy fejezetet szánt arra, hogy a művészeti program tervezését, a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, valamint a szakmai fejlesztéseket, értékeléseket végző munkaközösségek, teamek kulcsfolyamatait bemutassa. Ezek tükrözik a program nevelés- tanulásszervezését, amelyek 1996 óta felépültek, és a legigényesebb szervezetekben működőképesek.

A program sajátosságának megfelelő teljes dokumentációs rendszer kidolgozott. A művészeti programot megvalósító óvodapedagógusok munkáját nagyban megkönnyítik a program mellékletei: az óvodakép kialakítását vizsgáló kategóriarendszeres megfigyelő lap, a játék, a vers, mese, dramatikus játék, az ének, énekes játék, gyermektánc, zenehallgatás, a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, a mozgás, mozgásos játékok, a környezet tevékeny megismertetése, és a munka jellegű tevékenységek éves vagy évszaki tematikus tervének és vázlatának formanyomtatványai.

A gyermekek fejlődésének nyomon követését szolgáló dokumentáció, a komplex Gyermektükör is megismerhető a kiadványban, amely a gyermek egyéni fejlődésének elmaradásait és a tehetségígéretes adottságait, tulajdonságait, képességeit is azonosítja, de a fejlesztéshez is biztosítja a fejlesztési terv dokumentumát, mely alapján félévenként minden szülőnek referálhatunk az egyéni fejlesztések eredményeiről.

Az óvodapedagógiai programban meghatározott teendők, tevékenységek eredményeinek megfigyelése is gyermekenként történik. A kompetencia alapon kidolgozott szempontok szerint az óvodapedagógusok katerória-rendszeres megfigyelést végezhetnek. Így könnyebben nyilatkozhatnak arról, hogy a gyermekek mit ismernek, mire képesek, és milyen attitűddel rendelkeznek bizonyos tevékenységek végzése közben.

A könyv tartalmazza a fentieken túl az óvodapedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait, vezetési modellt, a nevelés szervezésének lehetőségeit, a program kiváló megvalósítását segítő végzettségek, szakképzettségek szükségletét, a programot alkalmazók körét és az alkalmazás szabályait.

Nagy Jenőné a program szerzője, a Gál Ferenc főiskola adjunktusa, az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesületének elnöke a megírása óta gondozza a programot, és rengeteget dolgozott azért, hogy a gyakorlati megvalósítása során az óvodapedagógusok azonosulni tudjanak a program értékeivel, és tudatosan, szívvel – lélekkel neveljék a rájuk bízott gyermekeket.

Bízom benne, hogy az alternatív óvodapedagógiai program negyedik kiadása felkelti a vezető óvodapedagógusok figyelmét, és ráéreznek arra, hogy milyen nagy segítséget jelenthet saját pedagógiai programjuk kontrollálásához, átdolgozásához ez a kiadvány. Bízom abban is, hogy a nyitott óvodapedagógusokat megérinti a tudatos, rendszerbe épített, tudományosan is megalapozott óvodai alternatív program nyújtotta szakmai fejlődés lehetősége.